2010. április 21.
2010. április 21-én tartotta a Gyermekkönyvtáros Műhely idei első összejövetelét a szépen felújított váci Katona Lajos Városi Könyvtárban. A több mint negyven résztvevő többsége gyermekkönyvtárban dolgozik, de voltak a találkozón felnőtt- ill. iskolai könyvtárban tevékenykedő kollégák is..
Bazsóné Megyes Klárának, az MKE Pest megyei Szervezet elnökének, és Mándli Gyulának a Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatójának a köszöntője után Vlasta Koollárová, a Lévai Könyvtár Gyermekrészlegének vezetője tartott vetített képekkel illusztrált előadást a könyvtárukban folyó szakmai munkáról.
Láthattuk, hogy milyen sok hasonlóság van a két ország könyvtárainak tevékenységében: ők is szívesen tartanak kézműves foglalkozást, báboznak, dramatizálnak meséket. Elmondta, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy az író-olvasó találkozók előtt a résztvevő gyerekek elolvassák a meghívott írónak egy művét. Tetszett a sérült gyerekeknek kialakított játszóhely (persze ez helyigényes), ötletesnek és megvalósíthatónak találtam azokat a praktikus játékokat, amivel a legkisebbek pl. a cipőfűzést és a cipzár használatát gyakorolhatják. Elmondta, hogy amíg 2005-ben 2696 beiratkozott olvasójuk volt, addig 2009-ben 1974 olvasót regisztráltak. Az olvasói létszám visszaesésének egyik oka a szlovákiai gyermekszületések számának drasztikus csökkenése. Mivel az előadó a Szlovákiai Könyvtárosok Szervezete Gyermekkönyvtáros Szekciójának is vezetőségi tagja, ezért sok példát említett és képeken is bemutatott a szlovákiai gyermekkönyvtárakban folyó olvasási programokról és egyéb rendezvényekről mint pl. éjszaka a könyvtárban, kincskeresés a könyvtárban, tudáspróba, hevy klubok, workshop-ok szervezése pedagógusoknak stb. Egész Szlovákiában ugyanaz a könyv a tárgya az „olvasómaraton” nevű mozgalomnak, amikor a résztvevő gyerekek bejönnek a könyvtárba, egy oldalt hangosan elolvasnak és stafétaszerűen adják tovább az olvasás lehetőségét. A felolvasók nevét jegyzőkönyvbe veszik és a végén sorsolással jelölik ki a könyvekkel jutalmazott nyerteseket. Jól bevált Szlovákiában a kulturális utalvány rendszere, ezt bizonyos összegben minden állampolgár megkapja és ebből lehet könyveket vásárolni vagy szinházat, mozit, könyvtári beiratkozást fizetni.
A második előadó Péterfi Rita könyvtáros, szociológus, az OSZK Könyvtári Intézet munkatársa volt. aki azoknak a felméréseknek az eredményéről tartott előadást, amelyekben a 10-12 és a 13-14 évesek olvasási szokásait vizsgálták. Elmondta, hogy a Pest megyei és Vas megyei könyvtárakban elvégzett vizsgálatoknál nagy segítséget jelentett a NetLib Kft-vel való együttműködés, mert sok adatot kaptak tőlük pl. a beiratkozott gyerekek korosztályi megoszlására, a könyvek forgási sebességére vonatkozóan. Elfogadott megállapítás szerint az olvasói elit tagjának az tekinthető, aki legalább 12 db könyvet elolvas egy évben. Ez a nívós időtöltést jelentő, személyiségépítő tevékenység nemcsak lelki táplálékul szolgál, hanem olyan kulturális tőkét is jelent az olvasó ember számára, amely mindörökre megmarad, szemben a vagyoni tőkével. A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalat azt mutatja, hogy az otthoni könyvtár megléte nem gátja, inkább ösztönzője a könyvtárhasználatnak. Többször hivatkozott Nagy Attila olvasáskutatóra, aki megállapította, hogy az iskolába menő gyerekek között 4-5 évnyi különbség is lehet az érettséget, képességeket tekintve. Véleménye szerint ez a családok kulturális különbségeire, a gyerekekkel való foglalkozás, beszélgetés, olvasás meglétére vagy hiányára vezethető vissza. Véleménye szerint a jól működő könyvtárak közös jellemzője, hogy sok folyóiratot járatnak, szoros kapcsolatot tartanak az iskolákkal és személyesen ismerik a magyar tanárokat. Rita sok sok bevált ötletet is említett az olvasási, könyvtárhasználati kedv felkeltésére. Ilyen jó példa volt Gödöllőről a „csalikönyv” vagy a gyerekek bevonása a szerzeményezésbe. A magyar kötelező klasszikus olvasmányok – minden értéküket elismerve – nem igazán érintik meg a mai gyerekeket, lehet hogy ezek mellett mai témájú és hangvételű regényeket is fel kellene választásra kínálni. Skandináviában például tíz évnél régebben kiadott mű nem lehet a kötelezők között. A tanárokkal való intenzív kapcsolattartás sokat segíthet a könyvtárlátogatásra való ösztönzésben. Ez nem egyszerű, de minden erőfeszítést megér a cél érdekében.
Ebéd után a TÁMOP 3.2.4-es Tudásdepó Expressz nevű pályázatban résztvevő Pest megyei könyvtárak munkatársai számoltak be a könyvtárakban rendezett élmény- és matricagyűjtő játékos olvasóprogramokról.
Diczházi Éva, a Pest Megyei Könyvtár munkatársa elmondta, hogy a pályázatot a megyei könyvtár adta be három városi könyvtár, valamint egy iskolai könyvtár nevében, ugyanis ők együtt alkotják a nyertes konzorciumot. Vannak olyan feladatok, amelyeket valamennyi pályázó városi könyvtárban megvalósítanak, és vannak helyileg megrendezésre kerülők. Az egyik közös feladatnál az egy naptári évig tartó versenybe benevezőknek minden hónapban egy-egy füzet kérdéseire kell válaszolniuk, olyan kérdésekre, amelyek az adott hónaphoz köthető természeti vagy kulturális eseményekhez kapcsolódnak. A füzeteket helyben gyűjtik össze és beküldik a Pest Megyei Könyvtárba, ott pontozzák és a verseny végén szép jutalmak várják a legjobbakat. A pályázat keretében minden résztvevő könyvtárban tartanak egy olvasással foglalkozó szakmai napot a helyi tanároknak, szülőknek és érdeklődőknek. Mindenhol sor kerül a Pont Kiadó „Az olvasás védelmében” című könyvének bemutatására, amit szintén a pályázat pénzből valósult meg.
Allmann-né Kovács Krisztina, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ gyermekkönyvtárosa beszélt egy másik pályázati feladatról amikor 25-25 könyv közül kell minél többet elolvasni az alsó és felsős korosztálynak. Elmondta az eléggé bonyolult adminisztrálás technikáját, (regisztrációs számot adnak, vezetik, hogy ki mit olvasott el stb) Egyéb programjaikról megemlítette, hogy ötven darab 3-4 fős csapatnak tartanak olvasóvetélkedőt, évente több mint kétszáz könyvtári órát tartanak, a segítő pedagógusoknak dicsőségtáblát készítenek, van zenebölcsi stb.
Veresné Kálmán Vilma, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa beszélt azokról a programokról amelyeket csak az érdi könyvtárban rendeznek Kalandozás az időben címmel és amelyek egy-egy nagy történelmi korszakhoz kapcsolódnak. Az ép és szellemileg sérült gyerekeket integrált, komplex foglalkozás ok keretében hozzák közelebb a könyvtári lehetőségekhez. A foglalkozások forgatókönyvét megjelenteti majd az érdi könyvtár, ehhez mindenki ingyen hozzájuthat majd. Az érdiek a közös versenyben minden gyerekről fotót is készítenek amint a kapott matricát beragasztja a füzetébe.
Végezetül Tumbászné Velki Ágnes a Katona Lajos Városi Könyvtár könyvtárosa power-pointos bemutató segítségével adott ízelítőt a gyerekkönyvtár életéből.. Láttunk képeket népi hangszerbemutatóról, zenei vetélkedőről, filmvetítésről, kézművesfoglalkozásról, a baba-mama klub életéből. Az érdekes bemutató után a valóságban is megnéztük a szépen dekorált gyerekkönyvtárat és a tágas felnőttkönyvtári termeket. Köszönjük a váci könyvtárosoknak a kedves fogadtatást, azt hiszem, hogy egy kellemes környezetben hasznosan eltöltött nap érzésével tért haza mindenki.
