Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Szent György tér 4-6.
www.pemeksz.hu
Gyermekkönyvtáros műhelytalálkozó Érden
Kamaszok – irodalom – olvasás – könyvtár
2017. november 8.

Idén ősszel szép számban érkeztünk Érdre, a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba, hogy részt vegyünk a PEMEKSZ idei utolsó rendezvényén, a Gyermekkönyvtáros műhelytalálkozón. Mivel az érintett korosztály éppen a gyermek és felnőtt részleg közötti átmenetet jelenti, így érthető, hogy sokakat érdekelt a program.
Először Sebestyénné Majchrowska Ewa, az érdi könyvtár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke szólt néhány szót. Öröm műhelynapot szervezni, ha ilyen nagy érdeklődést tapasztalunk – mondta. Friss élményként mesélte el, hogy a közelmúltban Gödöllőn egy Dragomán György-könyvről szóló beszélgetéshez mennyire értő módon szólt hozzá egy fiatal olvasó. Ezt követően Szamosvári Istvánné, a Gyermekkönyvtáros Műhely vezetője lépett a mikrofonhoz, aki a későbbiekben moderátor is volt. 10 éves a műhely, sokfelé jártunk már, és kellemes emlékeket őrzünk. Azt tudjuk, hogy a gyerekeknek először mesét kell adni, majd a kicsit nagyobbaknak olyan hősöket, akikkel azonosulhatnak, ám mit adjunk a kamaszoknak? Erre próbáltak választ adni a soron következő előadók.
A könyvkiadók törekvéseit Péczely Dóra, a „Tilos az á” könyvek szerkesztője révén ismerhettük meg – ők ugyanis kifejezetten erre a korosztályra szakosodtak, akkor jött létre a kiadó, amikor a Pagony olvasótábora kamaszodni kezdett. Az egyik első sikerük a rádiójáték alapján elindult Időfutár sorozat volt. Mostanában kifejezetten a kamaszokat érdeklő témákról szóló könyveket igyekeznek megjelentetni, például a Két rózsaszín csík a nem kívánt terhességről, a Te kerested a bajt című könyv pedig az áldozathibáztatásról szól. A Kék kabátos lány a második világháború idején játszódik, és egy olyan fiatalt mutat be, aki eredetileg nem akar a politika részesévé válni, végül mégis részt vesz a zsidómentésben. A Nem a szemeddel látsz egy balesetben megvakult lányról szól, Az Óceán mélyén pedig egy skizofrén fiú életét mutatja be.A kortárs magyar költők megismertetésére is törekednek. Péczely Dóra nemrég részt vett egy elitiskolákba járó diákokkal folytatott beszélgetésen. Igen tanulságos volt, hogy senki sem említette a könyvtárat mint a könyvekről származó információk forrását, csak akkor jönnek ide, ha megmondják nekik, mit kell kivenni. Érdekes még, hogy a kiadókat sem tartják számon, csak a sorozatokat, pl. vörös pöttyös könyvek.
A közönség soraiból többen is hiányolták a korhatár besorolást. Péczely Dóra is egyetért velük, ez a gyakorlat mégis kiveszőben van, ugyanis a kiadók nem akarnak olvasókat veszíteni. Ha egy könyvet alacsony életkorra pozícionálnak, akkor az nem lesz menő, így kevesebb gyerek veszi kézbe. Felnőtt korban persze már megfordul a dolog: sokan olvasnak kamaszoknak szánt könyveket is. Az olvasókkal való kapcsolattartás nem könnyű, erre egyik eszköz a Facebook.
A következő előadó Ceglédről érkezett, ahol a kamaszoknak külön részlegük van: Jeneiné Ecseri Mariann az ifjúsági könyvtárat vezeti, amely egy pincében helyezkedik el. 2012-ben nyílt, és először nem nagyon látogatták. Akkor terjedt el a híre, amikor ők maguk mentek el a helyi iskolákba bemutatkozni, 2015-ben fókuszcsoportos vizsgálatokat is végeztek az igények felmérésére, és a klubok szervezésekor a gyerekek véleményét is figyelembe vették. 2016-ban mini ifjúságkutatást is végeztek, de ezúttal véletlenszerű alanyokkal. Az eredmény szerint, az olvasó kamaszok is inkább letöltik a könyvet. A kampány hatására, növekedni kezdett az érdeklődés a papír alapú könyvek és így az ifjúsági könyvtár iránt is. Egyik ilyen a hosszú pénteken, amikor este a 18 évesek is mesét néznek, több szülő telefonon érdeklődött mert nem akarta elhinni, hogy a gyereke tényleg a könyvtárba ment.
A legsikeresebb szervezésük az anime-klub, ahova még a környező településekről is jöttek érdeklődők. Szintén népszerű az angol nyelvi és a társasjátékos klub. Ami pedig a leginkább keresett témákat illeti, az egybevág a Péczely Dóra által mondottakkal: az első szexuális kapcsolat kérdése, a drog, az ital, valamint a zaklatás problémája foglalkoztatja a fiatalokat. A kamasz korosztály elérésében a Facebooknak is nagy a szerepe, ahova népszerűsítő videót is felraktak. Mindez a sok program persze sok időt és áldozatos munkát igényel, a szervező könyvtárosnak lefoglalja az estéit.
A helybeliek tapasztalatát Kondriné Varga Kornélia gyermekkönyvtáros mondta el Tini olvasók – olvasó tinik címmel. Sokféle az ifjúságot vagy őket is érintőprogramot szerveznek, csak a felsorolás szintjén: Kazinczy „szép magyar beszéd” verseny, versmondó verseny, költészet napi rajzpályázat, havonta szervezett tematikus foglalkozások, könyvtár a főtéren, éjszaka a könyvtárban, író-olvasó találkozó Nógrádi Gergellyel, olvasó flashmob, könyvbarátok találkozója. Az a tapasztalatuk, hogy az alsósok mindig aktívabbak. Az évente szervezett 90-100 rendezvény így zömmel az óvodásokat és a kisiskolásokat éri el.
Nagykőrösről Balogh Éva érkezett, hogy a „Könyvmoly képzőről” beszéljen. Elhatározták, hogy létrehoznak középiskolásoknak szóló különgyűjteményt, ugyanis a gyermekkönyvtár külön épületben van, és a 14 év feletti gyerekek maguktól nem mennek át a felnőtt részlegbe beiratkozni. A gyűjtemény alapját a korábbi Tanulósarok állományrész adta. Ezt kiegészítették a nyelvvizsgához hasznos válogatott idegen nyelvű olvasmányokkal, valamint a felnőtt részlegből leválogatták a tini olvasóknak szóló könyveket. A helyszínt az olvasóteremből választották le, a polcokat pedig a korábbi újságtartókból alakították át. Fontos volt még a megkülönböztető csíkozás alkalmazása, a tájékoztató feliratok elhelyezése. Iskolai közösségi szolgálatosok is segítették a munkát. Az ötlet bevált, az adott korosztály szívesen látogatja az új gyűjteményt, és remélhetőleg később a felnőtt részleg látogatói lesznek.
Gödöllőn szintén friss ötlet volt a tinipolc kialakítása, amint arról Istók Anna könyvtáros beszámolt. Ennek előzménye volt az öt hónapon át tartó, 12-17 évesek számára szervezett csapatvetélkedő Olvasók diadala címmel, mely az Éhezők viadala című könyvre épült, könyves túrából, elolvasott könyvekhez kapcsolódó kreatív feladatokból állt. Az itt feldolgozott könyvek a Könyvsú-go adatbázisába, kerültek, amely egy olyan interaktív könyvválasztó oldal, ahol fiatalok ajánlanak egymásnak olvasnivalót. Az adatbázis folyamatosan bővül az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében dolgozó diákok által. A Nagy Könyves Beavatás című országos olvasásnépszerűsítő játék keretében feldolgozott könyvek is bekerülnek be az adatbázisba. A tinik számára kiválasztott könyveket a felnőtt részleg felé nyitott hídra elhelyezve alakították ki a „Narnia” folyosóját. A kamaszrészleg kialakítása mellett a könyvekkel való foglalkozást is tovább folytatták, a „Papírolvasók” keretében egyénileg elolvasott könyveket beszélnek meg havi rendszerességgel, például Kalapos Éva: Massza című könyve kapcsán átbeszélték az iskolai zaklatás problémáját. Akinek az olvasás mellett az íráshoz is kedve támad, az pedig részt vehet a „Mentsd meg a macskát” című kreatív prózaírókurzuson. Az érdiekhez hasonlóan ők is szerveztek éjszakai könyvtári programot, és megemlítendő még a nyári írótábor. Anime-klub is van havi rendszerességgel. A programok tapasztalata, hogy fontos a design, a figyelemfelkeltő kreativitás, illetve a szájhagyomány szerepe.
Az előadók sorában az utolsó Kovács Marianna százhalombattai könyvtár igazgató volt, aki a kamaszoknak szóló biblioterápiáról beszélt. A fogalom pontos meghatározása: válogatott olvasmányok terápiás használata. Lehet fejlesztő és klinikai, receptív vagy aktív (amikor a résztvevők szöveget alkotnak). A biblioterápia egyik kategóriája a meseterápia (hiszen a mesék minden élethelyzetre választ adhatnak), ez lehet terápiás jellegű meseolvasás, de szerencsés esetben a hagyományos mesemondásnak is jótékony hatása lehet. A meseterapeuták véleménye megoszlik, hogy szabad-e felolvasni a mesét, vagy csak mondani szabad. Százhalombattán „Megmondalak” címmel szerveznek biblioterápiás foglalkozást az iskolai közösségi szolgálat keretében. A csoportvezető kiválasztja és felolvassa a művet. Körkérdések vannak, majd mindenkinek meg kell fogalmaznia, neki mit jelentett az adott mű. Ezután irányított beszélgetés következik, ahol a csoportvezető feladata a beszélgetést keretek között tartani, külön figyelve arra, hogy ezek a témák személyesen is érinthetik a fiatalokat, szükség esetén pedig felajánlani a segítséget.
A sokszínű és érdekes előadások után a Kós Károly Szakközépiskolában, majd fakultatív programként felkerestük a 2012-ben felújított Földrajzi Múzeumot, ahol Kovács Sándor könyvtáros és helytörténész a kiállítás megtekintése közben élvezetes stílusban és humorral mutatta be a híres magyar utazók életét és kalandjait.

Szőts Dávid

Fotótár: Gyermekkönyvtári műhelytalálkozó, Érd
Meghívó: Gyermekkönyvtári műhelytalálkozó, Érd