2014. november 5.
Mivel sok jót hallottunk az ott folyó munkáról, már régóta szerettük volna megismerni az Óbudai Platán Könyvtárat. Erre adott alkalmat az őszi műhelytalálkozó november 5-én. Szép időben gyülekezett mintegy 45 kolléga az aquincumi lakótelep közepén parkos környezetben található egykori iskolaépület-szárnyban.
A találkozó moderátora
Némedi Tivadarné volt. Először
Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezte örömét, hogy végre megismerhetjük az ott dolgozó jó kis csapatot. Ezt követően
Gyulai Ivánné, a nemrég Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárvezető kapott szót. Megköszönte, hogy jöttünk, ezt munkájuk elismerésének érzi. 66 ezres gyűjteményük van, egy fiókkönyvtárral, ami a Békásmegyeri Közösségi Házban üzemel. A jelenlegi helyen 2007 óta vannak, és az épület jó állapotú is. Ugyanakkor nincsen benne közösségi színtér, ezért a tervek szerint új épületet fognak kapni, ami már ezt a funkciót is biztosítja majd. A könyvtárnak nem csak a hagyományos két részlege van, hanem a gyermekkönyvtárat is továbbosztják: külön helyen vannak a kicsiknek és külön a 12 éven felülieknek szánt könyvek. Ha már az épület adottságai nem tették lehetővé külön olvasóterem létrehozását, ezt olvasókuckókkal igyekeznek pótolni.
A következő előadást Gyermekkönyvek kontra gyermekirodalom címmel
Dr. habil. Hermann Zoltán (PhD), a Károli Gáspár Református Egyetem docense tartotta. A két kifejezés szétválasztása csak nálunk meglepő, Németországban például létezik a Bilderbuch, vagyis képeskönyv, szigorú szabályokkal (¾ részben kép, maximum 36 oldal). Manapság egyre több foglalkoztató könyv, szakácskönyv stb. jelenik meg gyermekek számára, szép illusztrációkkal, de gyenge szöveggel – ezek nyilván nem minősülnek gyermekirodalomnak. Sokan azt mondják, hogy gyermekirodalmi művet csak profi író írhat, ugyanakkor a két fogalom pontos viszonya még nem tisztázódott. A gyermekeknek szánt könyvek aránya mindenesetre növekszik a kereskedelmen belül. Anno a Móra Kiadó monopóliumának megszűnésével a piacot elárasztották a fentebb említett rossz minőségű könyvek. Sokszor előbb lettek készen az illusztrációk, és a szöveget gyorsan, kampányszerűen kellett hozzá megírni. Ez meglátszott a könyvek minőségén, a Móra Kiadó alapos szerkesztőgárdája hiányzott. Szerencsére ma már megjelennek színvonalas kiadványok is, pl. Pagony, Manó könyvek, Csimota, bár a kis kiadóknak nehéz bekerülniük a hipermarketekbe. Míg régen a felnőtt írók írtak gyermekkönyveket, ma már megjelentek a kifejezett gyermekírók (Varró Dániel), sokan először a saját gyereküknek írtak mesét. A 12 éven felüliek egy időre a korosztályuknak megfelelő friss könyvek nélkül maradtak: vagy a régi Pöttyös könyvek sorozatot olvashatták, vagy a külföldi kamaszirodalom fordításait, illetve sokan a divatos, pl. vámpíros könyveket is. Szerencsére ma már kezdenek megjelenni hiánypótló művek, pl. a Scolar Kiadónál. A színháznál hasonló jelenség tapasztalható: gyermekdarabok még vannak, de a 12-18 éves korosztály számára szűkebb a kínálat. Az említett kérdések tisztázását az is nehezíti, hogy nincsen gyermekirodalom-kritika, ami alapján dönteni lehetne. Blogok, honlapok vannak, itt viszont sokan a névtelenségbe burkolózva fejtik ki véleményüket, ami nehezíti a komoly szakmai vitákat. Sok weboldal pedig promóciós célzattal működik, mindenkit dicsérnek rajtuk.
Az elméleti kérdések után
Némethné Kapus Krisztina, az Óbudai Platán Könyvtár korábbi gyermekkönyvtárosa beszélt a Sün Tóbiás Könyvtára programról, melynek keretében könyvtárpedagógiai foglalkozásokat tartanak óvodásoknak és iskolásoknak. A program végén pedig
Némethné Kapus Krisztina és
Pandurné Pápics Ildikó gyerekkönyvtáros bemutatták a zsebszínházat, ami egy sokak számára hasznosítható ötlet: asztalra helyezhető mini forgószínpadot készítenek egyszerű eszközök felhasználásával, és miközben az egyik könyvtáros felolvassa a mesét, addig a másik mozgatja a figurákat. A közönséget is bevonják a történetbe. Ezt a forgószínpadot több meséhez is elkészítették.
A gyerekkönyvtár arculata egyedi, bátorító mesealakok segítenek az eligazodásban, a saját tervezésű Sün Tóbiás és társai – melyek megalkotója Tóth Éva – a könyvtár honlapján, a könyvtári foglalkozások történeteiben egyaránt megjelennek.
A szakmai programot követően megtekintettük a nemrég megnyílt Goldberger Textilipari Gyűjteményt, amelyet az egykori textilgyár területén rendeztek be. A gyár és a család történetét mutatja be, részben eredeti gépek, részben videofilmek, eredeti anyagminták, installációk, fényképek segítségével.
Tartalmas és élményekben gazdag nap után térhettünk haza.
