2009. február 4.
2009. február 4-én a Magyar Könyvtáros Egyesület Pest Megyei Szervezetének Olvasószolgálatos Műhelye tanácskozást szervezett, melynek témája a könyvtári statisztikai adatlapok kitöltése volt. Körülbelül ötvenen gyűltünk össze a felnőtt könyvtárban.
Az adatlap minden évben változik, ezért szükséges volt, hogy a kollégák választ kaphassanak a felmerült kérdésekre ill. egységes értelmezés szerint töltsék ki Először
Béresné Dávid Magdolna könyvtárigazgató és Bazsóné Megyes Klára, a megyei szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően
Gerber György, a Pest Megyei Könyvtár hálózati kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese és
Bötkös Adrien, a statisztikáért felelős munkatársa bemutatta az űrlapot. Külön hangsúlyozták mindenütt a várható problémákat, és a hallgatóság is föltehette kérdéseit. Ezt követően Szilágyi Loránd, a Netlib Kft. vezetője, a Szikla 21 szoftver programozója ismertette, hogyan lehetséges a Sziklából kinyerni a statisztikához szükséges adatokat, illetve felfrissíthettük azon ismereteinket, hogy milyen funkciógombok segítségével tudjuk regisztrálni a csak helyben olvasó látogatókat. Kitértünk arra is, hogy a könyvtárnak el kell döntenie, hogy a helyben használók számát vagy a kézbe vett dokumentumok számát rögzíti a program segítségével. Tanácsos az előbbit, hiszen az utóbbi inkább csak becsülni lehet.
Újdonság még, hogy ha valaki akár csak egy évig is nem jön könyvtárba, akkor már frissen regisztráltnak számít az új statisztikai adatlap kitöltési útmutatója szerint, hiába volt korábban akár 25 évig is aktív olvasó. Szilágyi Loránd megígérte, hogy e változáshoz fogják igazítani a Szikla által generált statisztikát is.
Ebédszünetben a pogácsák, szendvicsek és sütemények elfogyasztása mellett szét lehetett nézni a könyvtárban is ill. egyéni konzultációkat folytatni egymással vagy Szilágyi Loránddal.
A szünet után
Pintácsiné Lugosi Tünde, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár munkatársa és
Szalai Gáborné, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár igazgatója előadását hallhattuk arról, hogy hogyan vezetik a Szikla által nem regisztrálható események statisztikáját. Mint kiderült, a könyvtárközi kölcsönzést általában hagyományos módon, füzetben vezetjük (Szilágyi Lorándtól később megtudtuk, hogy mindez gépesíthető: definiálhatunk egy előtagot, pl. KK, amit a más könyvtártól kapott könyv leltári száma elé téve egyrészt elkerülhető a saját leltári számmal való keveredés, másrészt a KK előtag segítségével könnyen lehet statisztikát kérni az ilyen kölcsönzésekről.) Érdekes és könnyen megvalósítható ceglédi ötlet, hogy ahol külön van a folyóirat-olvasó, ott érdemes az asztalokra számokkal ellátott kis műanyag kártyákat elhelyezni, és megkérni az olvasót, hogy a látogatás végeztével hozza magával azt a kártyát, amelyen az átnézett folyóiratok számát látja. Ők egyébként Excel-táblázatba gyűjtik a kikölcsönzött, másolt és helyben kölcsönzött dokumentumok számát, és ezt a nap végén összesítve kapják meg a kölcsönzött dokumentumokat.
Ez után
Gerber György ismét szólt az egybegyűltekhez, és elmondta, hogy a sokak által fölöslegesnek vagy hasra ütéssel kitölthetőnek tartott statisztika mennyire fontos lehet például akkor, amikor a fenntartó az anyagi források elosztásáról dönt. Ha példának okáért a folyóiratok olvasottsági statisztikája nem azt mutatná, hogy minden egyes újságból minden számot legalább egyszer kézbe vesz valaki, akkor a fenntartó joggal vethetné fel, hogy elegendő lenne kevesebb lapra is előfizetni. Mivel a TEKE-n belüli adathalmazba is bekerülnek a statisztikai adatok, így az egyes települések összemérhetőek, érvelni lehet a fenntartó felé adatokkal, pl. hogy alulfinanszírozott egy könyvtár.
A komoly témák tárgyalása után még jutott idő arra is, hogy mindenki egy pár mondatban bemutatkozzon, hiszen szerencsére új arcokat is megjelentek közöttünk. Ezt követően jó hangulatban indult haza mindenki.
A beszámolóhoz mellékeltük
Bötkös Adrien prezentációját, mely a statisztikai adatlap elektronikus kitöltéséhez nyújt segítséget és egy táblázatot a szakmai munkakörökről.
